Túrák, találkozók beszámolói

Gyönyörűek ezek a régi motorok, egy ilyen zöld Tatran nálam is hűsöl a garázs mélyén. Előtte volt egy-két MZ Trophy is a készletben, én ezekkel kezdtem motorozni és ahogy látni, formára, komfortra nagyon hasonlók, mint a mai robogóink (lábvédelem, nagy plexi).

Voltam motorozni én is, de ilyen gyönyörű tájakról beszámolni nem tudok.( Zoli a beszámolód egy élmény volt!)Talán tanulsága volt a kiruccanásomnak,élőszóban egyszer részletezem.( Sok volt a V2-es amerikai motor.) Amit mi nem, vagy csak döcögve tudunk csinálni, azt is sokszorta értékesebbnek találom, mint amit a V2-es társadalom összességében produkálni tud.Feléjük nem sértésnek szánom, az én véleményem.Azért is "ragadtam tollat"--becsüljük amink van.... Van mit!!! Na azért ollóztam ám pár érdekességet!!!

Többen kérdezték a költségeket:

A szállást előre foglaltuk az egyik ilyen célra kitalált honlapon, 5-7000,- Ft között két főre, fürdőszobával, internettel éjszakánként, Zomborban ez az ár a reggelit is tartalmazta, néhány helyen inkább apartman volt, mint szoba. Mindenhol kávéval, vagy gyümölccsel, vagy itallal vártak és kedvesek, segítőkészek voltak, de ezt az egész Balkánon tapasztaltuk.

A kaja boltban is és étteremben is olcsóbb, mint itthon, 6-12 Euró között étteremben mindenhol tudtunk enni ketten valami faszénen grillezett cuccot (csevap, hal, csirkemell filé) sült-főtt krumplival, salátával, egy-egy kólával, vagy teával, vagy helyi borral (a Vranac pincészet vörös borai nagyon finomak).

Eurót mindenhol elfogadnak (kivéve Szerbia), kártyát boltban szinte mindenhol, helyenként étteremben is. Boszniában a helyi pénzből (konvertibilis márka KM) kettő ér egy eurót, ha euróval fizetsz, vagy eurót, vagy KM-et adnak vissza. Montenegro teljesen euroövezet (nem hivatalosan, de tapasztalatom szerint kizárólag ezzel fizetnek), Albániában is fizettünk euróval és vissza is abban adtak, de ebben még nincs nagy tapasztalatunk.

A határátkelésekkel nem volt gond, személyit és a motor forgalmiját kérték el, számítógépen ellenőrizték és mehetsz. Ha torlódás volt, előregurultunk az előttünk lévő motorosokig, mintha együtt lennénk...

Menjetek, nézzétek meg, felejthetetlen.

Ez csodálatos volt Zoli!

A hazaút további részén Tuzlában éjszakáztunk egyet (iparváros, gyárak plazák a globalizáció összes előnyével és hátrányával).

Hazafelé sikerült megnéznünk Srebrenik várát, most nem esett.



Néhány kép búcsúzóul a Balkán érdekességeiből, népviselet Montenegro-ból:



Muzulmán síremlék Sarajevo-ból:



És a túra utolsó állomása, Zombor a Vajdaságban. A képen látható városháza dísztermében óriási festményen verik el a magyarok a törököt, amit este 6 órakor már nem reméltük, hogy meg tudunk nézni, azonban a helyi biztonsági őr (aki nem beszélt magyarul, angolul viszont igencsak), szívesen megmutatott.



Bocsánat, hogy ilyen sok lett, ígérem az év további részében visszafogott leszek a fórumon.

Az út további része részben átfedésben volt a tavalyi túrával, Neum-ban (Bosznia egyetlen tengerparti települése) megálltunk egy napot fürödni, napozni, majd újra Mostar, ahol tavaly csak átrohantunk, most sikerült egy napot eltölteni, a város nagyon szép és érdekes nappali és éjjel is.

Herczeg Novi-ban jól megfér együtt a panelházas lakótelep a hangulatos óvárossal, a nagyon hosszú (5 km) tengerparti sétányon a vendéglők, mini strandok sora a félig a tengerbe lógó vízilabda medencével, ahol természetesen este 10 körül még van mérkőzés.

Megindultunk hazafelé, Herczeg Novi eléréséhez ismét körbemotoroztuk a Kotori öblöt, ami egy kb. 100 km-es túra, de ahol lehet érdemes lépésben menni, annyi a látnivaló (ez még mindig hihetetlen természeti képződmény).

És akkor Albánia, ahova egy napra néztünk be. Montenegro és Albánia határán fekszik a Shkodra tó, ami olyan Balaton méretűnek tűnt, ezért körbemotoroztuk. Közeledünk a tó felé, még a montenegroi oldalon:



Aztán átlépünk Albániába. Ugyan Enver Hodzsa szobrával már nem találkozni, de azért még tartja magát a közelmúlt:



A tó partján fekszik Shkodra városa, ha lehet még érdekesebb közlekedési morállal. Konkrétan mindenki ott és úgy halad, ahogy tud, szabályok nincsenek. Osztott pályás, kétsávos úton szembe kerékpáros, nem egy, mindenki, akinek azon az oldalon van dolga (egyébként logikus). Mindegy mit árulsz, tegyél ki az utcára is belőle, ettől a fő utca is olyan bazár kinézetét kelti.



A természet és a műemlékek itt is gyönyörűek, az emberek kedvesek és segítőkészek, már körvonalazódik egy nagyobb Albán túra valamelyik következő évben. Ebbe a várba felelőtlenül fel mentünk motorral, de úgy csúszott a folyami övekből kirakott út, hogy csak lépésben tudtam lecsúszkálni a motorral:

Budva a Kotori öböl keleti csücskében, tipikus üdülőhely az Adrián, szállodák-panziók, valamint a Velencei köztársaság idejéből megmaradt óváros, színes esti koncertekkel.

Montenegro fővárosában Pristinában érdekesen keveredik a régi és az új, a vallás, a hagyomány és az ultramodern. Nem túl nagy város egy kisebb medencében a rengeteg hegy között, borzasztó közlekedéssel.

Zabljakból Budvára menet először a Tara folyó völgyében vezet az út:



Aztán megmászva egy másik vízválasztő hegyet...:



...ismét egy folyó völgyébe kerüljünk, és ez így ment Pristináig, fel a hegyre-le a folyó mellé és megint, és megint...



Kedvencem ez a "motorosbarát" szalagkorlát pótlék, ami a volt Jugoszláviában igen elterjedt. Ezek mellett időnként tériszonyom volt.

Zotya-- ezek az élmények minden pénzt megérnek,Gratula,,,,Nem szabad kihagyni...Hosszú hetekig, hónapokig érezzük a látványok hatását.. Idén már 3 alkalommal jártam ilyen helyeken..Most pedig Sziciliába megyünk,,, sajna most motor nélkül....
A jövő év juniusában mi két és fél hétre megyünk a dolomitokba MOTORRAL járjuk majd be a hegyi szerpentineket..Alig győzöm kivárni.. Néhány Yamaha Majestys barátom is velünk jön..

Zoli, szép túrátok volt ! A bátorításhoz annyit , hogy én már azt is nagy előrelépésnek tartanám, ha egyszer össze tudnánk hozni pl. egy hosszúhétvégés, mondjuk 4 napos isztriai gurulást. (az EIT-en beszélgettünk-álmodoztunk róla).

Csak bátorítani tudok mindenkit, addig menjetek, amíg nem rontja el őket is a turizmus. Lassan haladok a képek feldolgozásával, ha bírjátok még teszek fel, még csak a harmadik napnál járunk a 12 napból. Ha sok, szóljatok.

Zoli!
Nem semmi túra, csodálatos élményekben gazdag motorozás lehetett.
Be vallom esz bennünket a képek láttán a sárga irigység,de már a jövő évi motorozást mi is tervezzük Katikával.Nagyon jó kedv csináló volt a beszámolód, élvezettel, és csodálattal néztük a fotókat.
Le a kalappal előttetek,

Néhány kép a Durmitor nemzeti parkból a kopár oldalról:





és a Susice kanyon, amin átvezet az út, az egyik oldalon lassan leereszkedsz, a túloldalon meg nyomjad neki, mert nem megy ki. A kanyarokban sok hely nincs, érdemes szűken venni mert, ha elméred elég nagyot ugratsz lefelé:

Zolikám!
Köszönjük a képes beszámolót,szép túrátok volt,le a kalappal előttetek!

Remélem nem túl terjengős, de nem titkolt szándékom kedvet csinálni másoknak is, induljatok bátran hosszabb túrákra, a környékünk tele van izgalmas látni valókkal. A Maja túrázáshoz ugyanúgy alkalmas, mint más "igazi" motorok és ráadásul több a pakolóhely.

Zoli, ez a folytatásos túra beszámoló olyan, mint Orpi és Zoli videói.
Az ember várja a következő fejezetet.
Szép túra lehetett nagyon!